heavymetal.hu
interjú Tomival

Hello Tomi, vágjunk is bele a legaktuálisabb kérdésbe: Milyen volt a hétvégi kiruccanásotok?
Egy-egy bulit adtunk Schorndorfban és Reutlingenben, és hatalmas élményekkel tértünk haza! A Mirror Of Deception-ös srácok olyan vendéglátásban részesítettek bennünket, amilyet nem is reméltünk. Nagyon közvetlen, barátságos arcok, s ugyanez jellemzi az összes figurát - a szervezotol kezdve, a hangtechnikuson át, a pultosokig – akikkel találkoztunk. Azt hiszem, elég csak annyit elmondanom, hogy amikor megtudták, hogy Kolos éppen szombaton ünnepli a születésnapját, az öltözoben egy kis tortával várták…
A közönség is nagyon nyitott volt. Abszolút érzodött, hogy a zenéért jöttek, és nem csupán azért, hogy jól benyomjanak. Asszem bejött nekik a zene, szólt is mindkét alkalommal a zugabe kórus!

Lesz ennek a német dolognak folytatása is a jövoben?
Mindenképpen, hiszen mindkét helyen személyesen a tulaj hívott vissza minket. Jelenleg több német koncertszervezovel is kapcsolatban állunk és tervezzük, hogy a jövo évben, egy hosszabb körúttal térnénk vissza.
De az elso dolgunk most az, hogy megpróbáljuk viszonozni a Mirror-os srácok vendégszeretetét. Jövo februárban szeretnénk összepattintani egy három koncis miniturnét velük. A tervezett helyszínek: Budapest, Szeged és talán Esztergom, de az is elképzelheto, hogy Pécsett hozunk teto alá egy nagyobb doom fesztivált. Minderrol persze a kello idoben úgyis hírt adunk.

Beszéljünk a lemezrol! Miért csúszik ilyen sokat a megjelenés?
Valójában már a stúdiózásnál megcsúsztunk…
A keverésnél tartottunk, amikor úgy éreztük, hogy egyszeruen nem áll össze a kép, hiányzik az a fajta húzás az anyagból, ami például a demónkat jellemezte. Hangmérnök barátunk Levente sem volt megelégedve, ezért úgy döntöttünk, hogy újra elkezdjük a felvételt. Itt azért el kell, hogy mondjam, még soha nem találkoztunk ilyen korrekt hozzáállással. Levente annyira sajátjának érezte a lemezt, hogy egy petákot sem kért a pluszmunkáért. Tehát újra felrántottuk a lemezt, ami stúdióido egyeztetési problémákat is maga után vont, másrészt a csúszást még az is tetézte, hogy éppen akkor került kórházba Regi, aki a mastert készítette.
A lényeg azonban az, hogy már gyártás alatt van a CD, mind a finn, mind az amerikai kiadónál.

Mit reméltek a kiadótoktól, az Arctictól?
Az elso és legfontosabb elvárásunk már teljesült. Lemezt akartunk készíteni, és ebben az Arctic volt az egyetlen olyan partner, akinek az ajánlatát komolyan lehetett venni. Hogy pontosan mit várhatunk ezen felül tolük, csak akkor fog kiderülni, amikor a lemez végre terjesztésre kerül, és elindul a promóció. Nekünk már az is hatalmas eredmény, hogy lesz a kezünkben egy olyan anyag, amelynek segítségével késobb további terveket lehet szövögetni…

Mivel külföldi kiadónál vagytok, adja magát a kérdés: lesz rendes terjesztése a lemeznek, vagy csak egy-két helyen lehet majd megvenni, meg a honlapotokon megrendelni?
A magyar terjesztésen folyamatosan dolgozunk, még nincs végso megállapodás senkivel, de bizakodunk benne, hogy sikerül valamilyen megoldást találnunk a dologra. Koncerteken és a weblapon keresztül természetesen meg lehet majd vásárolni az anyagot, de ha minden kötél szakad, akkor mi magunk visszük el néhány hanglemezboltba a CD-t.
Az amerikai és az európai terjesztés valamennyire megoldott, de a legjobb helyzetben minden bizonnyal Finnországban lesz a lemez, hiszen a Dead River Bluest licenszelo Firebox Records már most óriási munkát végzett a lemez reklámozását illetoen, sot a finn túránkat is nekik köszönhetjük.

Egyetértesz velem abban, hogy ez a lemez talán még a Mood anyagokat is kenterbe veri?
Örülök, hogy így látod, hiszen valahol éppen az a cél lebegett a szemünk elott, hogy olyan anyagot tegyünk le az asztalra, amely elorelépést jelent számunkra. Persze ez nem versenyfutás, hiszen a Mood lemezeket is teljes gozzel próbáltuk elkészíteni, de most talán jobban tudtuk kamatoztatni az eddigi tapasztalatokat, és a körülmények is kedvezobbek voltak, mint a Mood anyagok elkészítésekor. És persze azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egy új zenekar esetében sokkal erosebb a bizonyítási vágy, és asszem ilyenkor mindenki arra törekszik, hogy megmutassa, hányas a kabát!

Talán korai kérdés, de jövore esetleg lesz második lemez? Mik az egyéb terveitek?
A jövo évi megjelenést egy kicsit korainak tartom, de majd meglátjuk, mikorra realizálódik a második Stereochrist anyag.
Most minden energiánkat az elso lemez megjelenése körüli munka veszi el, próbáljuk itthon megfeleloen bevezetni az albumot, és vár ránk néhány igen fontos koncert is. A legközelebbi éppen a II. heavymetal.hu fesztivál lesz, ahol bár a lemezt még nem lehet kapni, de elzúzzuk róla az összes nótát, sot, néhány meglepetés feldolgival is készülünk. Ezt követoen egy ötállomásos finn turnéra indulunk a Wasara társaságában, majd a hazatérést követoen a budapesti Ozzy koncert után, mintegy after party-ként 2003.11.29-én a Wigwamban adunk egy bulit.
És még egy, számunkra nagyon jelentos koncertrol is be kell számolnom, amelyet hazai pályán a gödölloi trafóban rendezünk 2004.01.02-án, s ahová a Bridge To Solace és a Polly Is Dead mellett a másik Mood utódzenekar a Wall Of Sleep is elfogadta a meghívásunkat.

Egyébként egyetértesz velem abban, hogy ez a lemez Magyarországon eleve kudarcra van ítélve?
Mihez képest? Mi a mérce, és mi számít kudarcnak? Egy Ossian, Tankcsapda szintu ismertséget nyilvánvalóan nem lehet elérni ezzel a fajta muzsikával, de az undergroundon belül úgy gondolom, van hely számunkra.

Nem terveztek bevenni még egy gitárost? Szerintem jó lenne, legalább a zsír miatt...
Nem vetettük el a kérdést, de jelen pillanatban nincs olyan gityós a láthatáron, aki zeneileg közel azonos elképzelésekkel rendelkezik, nem gond számára a gödölloi székhely, és hajlandó annyi energiát beleölni a zenekarba, mint mi. De abszolút nyitottak vagyunk a kétgitáros felállást illetoen.

Mesélnél pár sztorit a bandával kapcsolatban?
Na, kedves Hajas, már vártam mikor süllyed le az interjú egy bulvármagazin szintjére, de így a végén akkor csapjunk bele egy sztoriba:
Elorebocsátom, hogy nekem csak mesélték a történetet, bár én is ott ültem a turné buszban, tehát az az éjszaka így vagy úgy, többünket is megviselt…
Szóval a csapat egyik haverja velünk utazott, egy fasza kis esztergomi csörömpölés után, és a Teve utcai rendorszékház elott úgy gondolta, hogy a busz ajtaját szélesre tárva, meztelen hátsójával fogja sokkolni a járókeloket. Mindezt piros lámpánál, az álló buszból prezentálta.
A gond ott kezdodött, amikor a lámpa zöldre váltott és a busz egy nagyobb zökkenéssel nekilódult az útnak. A srác ugyanazzal a lendülettel kiesett az autóból, és a keresztezodés közepén bokáig letolt gatyával szökdécselt és próbálta beérni az autót. Mit mondjak elég vicces látvány volt, legalábbis a többiek szerint, mert ahogy említettem én már nem igazán voltam akkor képben, és csak egy jó félóra múlva eszméltem egy fóti kerítésnél, ahová letámasztottak pisilni…

Hajas

back / vissza