| Stereochrist:
Dead River Blues Egyszerûen rock. A doom rendes underground mûfaj,
stabilan betagozódva, akárcsak az alapját képezõ
idõtlen panelek, riffek, amelyek instant hatása elvileg
nem kéne, hogy a zenekarokat ezeken túlmutató lemezek
készítésére késztesse. A Stereochrist
bemutatkozó albuma mégis ilyen, és ez azért
jó, mert így az elõzmények ismeretének
hiányában is élményszámba megy. A Mood
gitárosából, basszusgitárosából,
dobosából és egy grunge-on edzõdött énekesbõl
összeállt zenekar dalaiban nincs semmi zavaró, dögösek
és véget érnek, mielõtt egyhangúvá
válnának. A frontember végre a fronton van, Felföldi
Péter érett, néha kicsit rekedtes, de nagyon erõs
hangja magára vonja a figyelmet és elfeledteti azt az érzést,
hogy a fentebb már említett panelek csak korlátozott
számban lelhetõk fel. A közérthetõségben
külön kiemelendõ szerepe van még a borítónak
is, amely (szintén Péter munkája) rejtett metalista
jelképek helyett egy egyszerû, mindannyiunk számára
ismerõs képpel mûködik. |
||
_______________________________________________ |