Stereochrist - III
- 2010.06.30 - zombee
Még épp csak bemelegedett a lejátszóban a Magma Rise igen remek első lemeze, a Stereochrist is előállt új albumával. Kolos mester nem pihen, az biztos. A valaha volt legerősebb felállás elkövette az eddigi legerősebb lemezüket. Nem kell New Orleans-ba születned ahhoz, hogy nagyon jó sludge/doom metalt játssz.
A harmadik lemezt már ismét Felföldi Péter énekelte fel, aki a debütáláson is szerepelt, ami nem is baj, hiszen így a korábbi frontember, Makó Dávid legalább teljes egészében a HAW-ra koncentrálhat. Akikkel nem mellesleg megy a közösködés dobos fronton, mivel a Gazsi ott is üti a bőröket.
Mozgalmas, lendületes kezdés a Double Dealer, szép röfögős basszussal, harapós riffeléssel, a The Long Hard Mile pedig egy remek stoner doom himnusz.
A súlyosabb középtempóval szakít a Deal With or Do Without tempóváltásaival - még egy feelinges stoner szóló is belefért. A When You Climb up the Ladder vérbeli pörgős, megőrülős koncertnóta, Kolos laza riffjei alá főleg Gazsi adja a kemény alapokat, a refrén végénél szinte már thrash metálosan dobol, a duplázót is széttaposva. A A Shipload of Tricks to Forfeit újra belassít valamelyest: zakatolós középtempó egy nagy refrénnel és gyönyörű szólóval, a doom szépségeit teljes mértékben felvonultató szerzemény..
Felföldi Peti a lemezen csúcsformáját a Shallowman-ben hozza; maga a dal nélkülözi a sludge elemeket, igazi, érzelmes doom tétel remek blues témákkal. A végére maradó Soul Squeezer szintén ezt a vonalat viszi, picit keményebb énekkel, komplexebb dobokkal a háttérben, Kolos még ide is írt egy pazar szólót.
Messze még az év vége, de a Stereochrist talán az év eddigi legerősebb hazai lemezét hozta el nekünk, s nemzetközi szinten sincs vele szégyenkeznivalójuk.
Mozgalmas, lendületes kezdés a Double Dealer, szép röfögős basszussal, harapós riffeléssel, a The Long Hard Mile pedig egy remek stoner doom himnusz.
A súlyosabb középtempóval szakít a Deal With or Do Without tempóváltásaival - még egy feelinges stoner szóló is belefért. A When You Climb up the Ladder vérbeli pörgős, megőrülős koncertnóta, Kolos laza riffjei alá főleg Gazsi adja a kemény alapokat, a refrén végénél szinte már thrash metálosan dobol, a duplázót is széttaposva. A A Shipload of Tricks to Forfeit újra belassít valamelyest: zakatolós középtempó egy nagy refrénnel és gyönyörű szólóval, a doom szépségeit teljes mértékben felvonultató szerzemény..
Felföldi Peti a lemezen csúcsformáját a Shallowman-ben hozza; maga a dal nélkülözi a sludge elemeket, igazi, érzelmes doom tétel remek blues témákkal. A végére maradó Soul Squeezer szintén ezt a vonalat viszi, picit keményebb énekkel, komplexebb dobokkal a háttérben, Kolos még ide is írt egy pazar szólót.
Messze még az év vége, de a Stereochrist talán az év eddigi legerősebb hazai lemezét hozta el nekünk, s nemzetközi szinten sincs vele szégyenkeznivalójuk.
_______________________________________________